3. Szociális hátrányok enyhítése, mentorálás centrum szintű munkacsoport
GINOP 6.2.3.-17-2017-00038 lemorzsolódás csökkentése a Szekszárdi Szakképzési Centrum tagintézményeiben - 2018/2019. és 2019/2020. tanévek
Szekszárdi SZC Vendéglátó Szakképző Iskolája
03. Szociális hátrányok enyhítése és mentorálás centrumszintű munkacsoport
Zárótanulmány - A program keretein belül megvalósult kiemelt feladatok összefoglalója
A tanulók kiválasztásának egyik alapját szolgáltató bemeneti mérés két területet vizsgált: a tanulók szövegértési és matematikai kompetenciáját. Az értékelés a következő szinteket állapította meg:
- 30% alatt nem megfelelő szint
- 30%-50% között fejlesztendő szint
- 50% felett megfelelő szint
A kiválaszthatóság kritériumai a következők voltak:
Bemeneti mérésen szövegértés és/vagy matematika területen 50% alatti teljesítmény, valamint családi háttér és egyéb tényező alapján indokoltság, úgymint 2H vagy 3H, SNI, BTMN szakértői vélemény, árvaság, félárvaság, nem megfelelő általános iskolai eredmények, veszélyeztetettség, évfolyamismétlés, stb. A Mérés-értékelés munkacsoporttal valós szoros együttműködés elengedhetetlen volt a program alapjainak lefektetésében.
A bemeneti mérés és az intézmény gyermekvédelmi felelősével való konzultáció alapján, az indokoltság megállapításához szükséges dokumentumok csatolásával kiválasztásra került a 2018/2019. tanévben 25 fő 9. osztályos tanuló (tanév közben 1 fő személye megváltozott (2019.01.06), tanév végén 1 fő kikerült a programból). A 2019/2020. tanévben 24 fő 10. osztályos mentorált volt, 16 fő 9. osztályos tanuló. A bevonásra kerülő tanulókkal és osztályfőnökükkel személyesen is konzultáltunk, és tájékoztattuk őket a program előnyeiről, menetéről, a vállalásokról. Így a 2018/2019. tanévben 25 fővel, a 2019/2020. tanévben 40 fő mentorált tanulóval kezdődött meg, és zajlott a program. 2019/2020. tanév közben 1 fő 10. osztályos tanuló kikerült a programból (2019.12.10.), helyette 1 fő 9. osztályos tanuló került bevonásra (2020.01.06.). 1 fő 10. osztályos tanuló még szintén tanév közben került ki a programból (2020.02.07.), helyette már nem került bevonásra másik tanuló.
A mentorálás rendszerének bevezetése intézményünkben az első hetek során megtörtént, a mentorok és mentoráltak jól beillesztették órarendjükbe a rendszeres foglalkozásokat, megkezdődhettek a közös programok mind egyéni, mind intézményi szinten. Első lépésként a mentorok megkezdték a tanulóknál a helyzetfelmérést, mely az Egyéni fejlesztési terv kiindulópontja lett. A családi- és életkörülményeken, valamint a személyes adatokon kívül fontos volt ún. fejlesztési területeket megjelölni, melyek a következő csoportokból álltak:
- önismeret
- szociális képességek
- viselkedéskultúra
- érzelmek
- kommunikáció
- tanulás
- választott munka világa
- életpálya tervezése és vezetése
A rendszer jól beépült az intézmény életébe, összehangolt munka kezdődött, majd folyamatosan zajlott. Az iskolai és a „mentoros” programok csakhamar eggyé váltak, vagy éppen kiegészítették egymást, természetessé vált az intézmény életében működő mentori rendszer. A mentorált tanuló és mentortanára közt az általában véve vett tanár-diák kapcsolaton túl egyfajta személyesebb, bizalmasabb kapcsolat alakulhatott ki a face-to-face mentori foglalkozásoknak, illetve a folyamatosan zajló, kötetlen és jó hangulatú intézményi programoknak köszönhetően. Iskolánkban a minél hatékonyabb mentortanári működés érdekében maximalizáltuk a vállalható mentoráltak számát 2 főben/mentortanár, mely egy megalapozott és indokolt döntésnek bizonyult: már az első tanév során igazolódott a hatékonysága, ezért ehhez tartottuk magunkat a következő tanévben is. A mentortanár és mentorált a fejlesztési területek rendszeres – 3 havi – felülvizsgálatán, valamint a heti rendszerességű, fejlesztő jellegű mentori foglalkozásokon kívül sokszor találkozott „spontán” módon is bármilyen probléma, élethelyzet megbeszélésére, lehetett az akár tanulással, iskolával vagy magánélettel kapcsolatos. A mentor jól tudta követni a tanuló előrehaladását az osztályfőnökkel, szaktanárokkal, szülőkkel való kapcsolattartásnak köszönhetően, szükség esetén fordulhattak segítségért az iskolapszichológushoz, gyógypedagógushoz, szociális segítőhöz, gyermekvédelmi felelőshöz, melyben az Intézményi környezeti munkacsoport segítette a mentorokat. Az iskola vezetősége is szívesen bekapcsolódott a programba, és szükség esetén beavatkozott, segítséget nyújtott. A Szociális hátrányok enyhítése, mentorálás munkacsoport centrum szintű tagja segítette a mentorok munkáját, a feladatok rendszerezésével, gyakori tájékoztatással koordinálta őket munkacsoport-megbeszéléseken valamint egyéni és kiscsoportos konzultációkon. A megbeszélésekről, egyeztetésekről feljegyzések készültek a jelenléti ívek csatolásával. A munkacsoport tagjai jól együttműködtek a többi munkacsoporttal is, segítséget kaptak IKT fejlesztés területén, rendszeres továbbképzéseken vettek részt, melyet a Humánerőforrás munkacsoporttal való együttműködésnek is köszönhetnek. Az intézményi közös programok előkészítésében, szervezésében, lebonyolításban a Közösségfejlesztő, közösségformáló tevékenységek munkacsoporttal dolgoztak együtt a mentorok. A mentorok rendszeresen tartották a fejlesztő tanárokkal, a Fejlesztés – differenciálás munkacsoport tagjaival a kapcsolatot, külön egyeztetések alapján is szerveződtek fejlesztő foglalkozások az aktuális igényeknek megfelelően. Különösen a kilencedikes mentoráltak esetén fektettek nagy hangsúlyt a mentorok a Pályaorientációs munkacsoporttal való szoros együttműködésre, a választott szakma alaposabb megismerése, megszerettetése, a pályán maradás, az életút-építés érdekében.
Az intézményi programok közül a tanulói élményvilágot gazdagították a kirándulások, úgymint a Rigli Szabadulószoba látogatása kiscsoportokban, kulturális program szervezése a Babits Mihály Kulturális Központba, múzeumlátogatás a Wosinsky Mór Megyei Múzeumba, és kétnapos kirándulás Szeged-Ópusztaszer programmal. A szervezett kirándulások kizökkentették mentoráltjainkat a hétköznapok szigorú munkarendjéből, és kötetlen programok keretein belül élhettek át élményeket társaikkal és mentoraikkal.
Esélyegyenlőség biztosítása a tanulásban akadályozott diákok számára programban a fogyatékossággal élők és különböző kisebbségekhez tartozó diákok iránti toleranciára nevelésben segítette tanulóinkat a vakok és gyengénlátók mindennapi nehézségeinek megismerése egy 2019. áprilisi találkozás során. A drogprevenciós / egészségmegőrző / mentálhigiénés / szexuális felvilágosító programok közül iskolánkban aktualitással bír a nem kívánt terhesség megelőzése, fogamzásgátlás téma, melyre 2019. májusában került sor. További rendszeresen aktuális teendő iskolánk Hunyadi utcai épülete környezetének „Te szedd!” programban történő rendbetétele az egészség- és környezettudatos életmódra nevelés részeként, melyre 2019. áprilisában került sor.
Több, a digitális oktatás bevezetésével elmaradt / elhalasztott programunk nem valósult meg a fenti tematikákban.
A 2020. év márciusában bevezetésre került digitális oktatás során a mentorok munkájának más szempontból is felértékelődött a tanulóval való kapcsolata: az egyéni törődés során hatékonyabban sikerült a tanulók átállása a távoktatásra, minden mentorált további segítséget kapott a mentorától technikailag és mentálisan is. Mentoraink több felületen is tartották a kapcsolatot a tanulókkal, minden lehetőséget kiaknázva a segítségnyújtásra: Google Classroom, Microsoft Teams fő felületek mellett Discord, Messenger, Zoom, G-mail, több Social Web felület. Az Egyéni fejlesztési tervben előre kijelölt feladatokon kívül az új rendszerben való helytállás, a személyes kapcsolatokban történt változás feldolgozása külön feladatot rótt a mentorokra, melyet a korábban kialakított bizalmi kapcsolatnak köszönhetően, időt és energiát nem kímélve oldottak meg, hogy a mentorált tanulók iskolai teljesítménye, valamint személyes kompetenciái is szinten maradhassanak, sőt – lehetőség szerint – fejlődjenek.
Bátaszék, 2020.05.07. Bacher Erika
