Kövess minket:
Eseménynaptár
2024. május
H
K
Sz
CS
P
Szo
V
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31

Összes esemény ›

Főoldal / Iskolánkról / Tantárgyak / Érettségi tájékoztató

Az érettségi vizsgákra vonatkozó általános tájékoztató információk

Iránymutató az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet.

Tanulói jogviszonnyal rendelkező vizsgázók jelentkezése érettségi vizsgára

 

Az érettségi vizsgákra vonatkozó általános tájékoztató információk

Iránymutató az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet.

Tanulói jogviszonnyal rendelkező vizsgázók jelentkezése érettségi vizsgára

 

A jelentkezés határideje

A május-júniusi vizsgaidőszakban február 15., az október-novemberi vizsgaidőszakban szeptember 5.

Fontos a jelentkezési határidők betartása, a határidőn túl benyújtott vizsgajelentkezéseket nem lehet elfogadni.

Hasonlóan fontos tudni, hogy az érettségi jelentkezést a jelentkezési határidőt követően visszavonni, megváltoztatni nem lehet.

 

Az érettségi vizsgára történő jelentkezés és a felsőoktatási felvételi jelentkezés – bár szorosan összefügg – külön adminisztrációs folyamat, egyik jelentkezés sem „helyettesíti” vagy „váltja ki” a másikat.

 

 

A vizsgatárgyak/vizsgakövetelmények változásaival kapcsolatos kérdések

 

A rendes, a szintemelő, az előrehozott, a kiegészítő, az ismétlő, a javító, a pótló érettségi vizsgákat a 2023. október-novemberi vizsgaidőszakkal bezárólag, a korábban a 40/2002. (V. 24.) OM rendeletben szabályozott részletes vizsgakövetelmények szerint kell letennie minden vizsgázónak. Ez alól kivételt jelentenek azok, akik a 2020-ban bevezetett, módosított Nat szerint kezdték meg tanulmányaikat, és 2024-ben vagy később tennék le a rendes érettségi vizsgákat, de előrehozott vizsgát szeretnének tenni; ők ezt az új vizsgakövetelmények szerint tehetik meg.

 

 

Informatika vizsgatárgyból utoljára a 2023. október-novemberi vizsgaidőszakban lehet érettségi vizsgát tenni, ezt követően a vizsgatárgy megszűnik, azaz javító vagy pótló vizsga letételére sem lesz lehetőség még abban az esetben sem, ha a vizsgázót a vizsgabizottság a vizsgatárgyból javító vagy pótló vizsgára utasította.

 

 

Az ágazati és ágazaton belüli specializáció szakmai vizsgatárgyak a 2024. október-novemberi vizsgaidőszakot követően szűnnek meg, így ezekből a vizsgatárgyakból a 2025. május-júniusi vizsgaidőszaban már nem lehet érettségi vizsgát tenni, azaz javító vagy pótló vizsga letételére sem lesz lehetőség még abban az esetben sem, ha a vizsgázót a vizsgabizottság a vizsgatárgyból javító vagy pótló vizsgára utasította.

 

 

 

Jelentkezéssel kapcsolatos kérdések

 

A vizsgaszabályzat 12. § (1) bekezdése szerint érettségi vizsga a tanulói jogviszony keretében, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt abból a vizsgatárgyból tehető, amelynek a helyi tantervben a jelentkező számára az adott tantárgyra vonatkozóan meghatározott követelményeit az érettségi vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja.

 

Az érettségi vizsgán választható vizsgatárgyak körét a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. § (1) bekezdés b) pont bg) alpontja szerint az iskola helyi tantervében, a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdés be) alpontja szerint a szakképző intézmény szakmai programjában kell meghatározni. Elválik tehát azon vizsgatárgyak köre, amelyekből az intézmény a közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítést vállalja (és amely tárgyakra vonatkozik a vizsgaszabályzat 6. § (4) bekezdése), és azon vizsgatárgyak köre, amelyekből ugyan az érettségi vizsgára történő felkészítést az intézmény nem vállalja, de meghatározott helyi tantervi követelmények teljesítése mellett lehetővé teszi a tanulók számára az érettségi vizsgára történő jelentkezést.

 

A vizsgaszabályzat 12. § (2) bekezdése szerint, ha a tanuló olyan vizsgatárgyból kíván érettségi vizsgát tenni, amelyből középiskolájának helyi tanterve szerint nem tehet érettségi vizsgát, e vizsgatárgy esetében a jelentkezési feltételt vendégtanulói jogviszonyban, másik középiskolában teljesítheti. A vendégtanulói jogviszonnyal kapcsolatban részletes tájékoztató érhető el az OH honlapján a Tájékoztató a vendégtanulói jogviszonyról, a vendégtanulói jogviszonyban letenni kívánt érettségi vizsgákról linkre kattintva.

 

Figyelem! Ha az iskola vendégtanulót küld egy másik intézménybe, a fogadó iskola azon vizsgabizottsága, ahová a vendégtanuló be lett osztva nem fejezheti be a működését későbbi időpontban, mint a küldő iskola azon vizsgabizottsága, amelybe a tanuló be lett osztva. A vizsgabizottságok működésének összehangolása az érinett két intézmény feladata.

 

 

A vizsgajelentkezések fogadásakor mindenképpen ellenőrizni kell, hogy az egyes jelentkezők esetében a megjelölt vizsgatárgyak – a 2021/2022. tanév rendjéről szóló 20/2021. (VI. 8.) EMMI rendeletben meghatározott – írásbeli vizsgáinak időpontja nem „ütközik-e”.

 

 

Vizsgajelentkezést visszavonni, megváltoztatni a jelentkezési határidő (február 15.) után – a vizsgaszabályzatban rögzített kivételektől eltekintve – nem lehet.

 

 

A vizsgaszabályzat 61/A. §-a szerint emelt szintű érettségi vizsga csak abból a vizsgatárgyból tehető, amely – mint a felsőoktatási felvételi eljárás során figyelembe vehető érettségi vizsgatárgy – a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében szerepel. Kérjük, hívja fel erre az érintett szaktanárok és osztályfőnökök figyelmét! Az emelt szinten letehető érettségi vizsgatárgyakról az OH honlapján (www.oktatas.hu) részletes tájékoztatást találnak (Köznevelés/Érettségi/Általános tájékoztatás vagy Köznevelés/Érettségi/Aktuális vizsgaidőszak: 2022. május-június).

 

 

 

Az érettségi vizsga– az intézmény fenntartójától függetlenül – térítésmentes a tanulói jogviszony (szakképzésben tanulói és felnőttképzési jogviszony) ideje alatt az érettségi bizonyítvány megszerzéséig. Térítésmentes továbbá az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti, tanulói jogviszonyban (szakképzésben tanulói és felnőttképzési jogviszonyban) tett sikertelen érettségi vizsga első javító- és a pótló vizsgája. Térítésmentes továbbá az érettségi végzettséggel rendelkező, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény szerinti szakgimnáziumi oktatásban megkezdett tanulói jogviszonnyal rendelkező tanuló részére egy szakmai érettségi vizsgatárgyból tett érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és pótlóvizsga.

 

 

A veszélyhelyzet során az érettségi vizsgák 2021. május-júniusi vizsgaidőszakban történő megszervezéséről, valamint egyes köznevelést érintő eltérő szabályokról szóló 167/2021. (IV. 9.) Korm. rendelet szerint:

4/B. § Azok a vizsgázók, akik a 2020/2021. tanév május-júniusi vizsgaidőszakában valamely vizsgatárgyból sikeres érettségi vizsgát tettek, az érettségi bizonyítvány kiadása után, legkésőbb a 2021/2022. tanév május-júniusi vizsgaidőszakában az adott vizsgatárgyból egy alkalommal térítésmentesen tehetnek ismétlő érettségi vizsgát.

Minden más esetben a vizsgáért vizsgadíjat kell fizetni.

A fizetendő vizsgadíj összege:

- Ha a jelentkező vizsgajelentkezését egy kormányhivatalba nyújtja be, a középszintű érettségi vizsgáért az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 15%-ának megfelelő, ezer forintra kerekített összeget kell fizetnie az OH számára (ez az összeg 2022-ben 30.000- Ft).

- Az emelt szintű érettségi vizsgáért minden vizsgadíjra kötelezett jelentkezőnek az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 25%-ának megfelelő, ezer forintra kerekített összeget kell fizetnie az OH számára (ez az összeg 2022-ben 50.000- Ft).

 

Ha a jelentkező a középszintű vizsgajelentkezését egy középiskolába nyújtja be, úgy a középszintű vizsga fent meghatározott vizsgadíját a középiskolába kell befizetni. Emelt szintű vizsgajelentkezés esetén a vizsga díját az OH számára kell befizetni. A vizsgadíjak vizsgatárgyanként értendők.

A vizsgadíj befizetésére vonatkozó további részletes információk megtalálhatók az OH honlapján a Köznevelés/Érettségi/Általános tájékoztatás menüpontban az Érettségi vizsgadíj fizetésére vonatkozó információk linkre kattintva.

A vizsgadíj befizetése az OH számlájára történhet

- a területileg illetékes kormányhivatalokban beszerezhető utalványon;

- banki átutalással az alábbiak szerint:

 

Jogosult neve: Oktatási Hivatal, számlaszám: Magyar Államkincstár 10032000-00282637-00000000.

A vizsgadíj befizetéséről szóló utalvány, illetve az átutalási megbízás Közlemény rovatában fel kell tüntetni a 20-as számot, valamint egy szóköz kihagyásával az egyedi érettségi iktatószámot. Az egyedi érettségi iktatószámot a jelentkezést rögzítő intézmény biztosítja a jelentkező számára.

(Előfordulhat olyan eset is, hogy a vizsgázó a vizsgadíjat több vizsgatárgy után a középiskolának, egy vizsgatárgy után az OH számára fizeti be.) A befizetési bizonylatot a jelentkezési laphoz kell csatolni. A vizsgadíj befizetése nélkül a jelentkezés érvénytelen, és a vizsgázó nem tehet érettségi vizsgát. Fontos, hogy csak az emelt szintű vizsgajelentkezésekhez kapcsolódó befizetési adatokat kell az érettségi szoftverben rögzíteni. Az érettségi szoftverben nem szabad rögzíteni a középiskola számára befizetett vizsgadíjakat!

 

 

A tanulói jogviszonyban nem levő vizsgázó érettségi vizsgára a kormányhivatalokban, vagy bármelyik érettségi vizsgát szervező középiskolában jelentkezhet. A középiskola azonban nem köteles fogadni a tanulói jogviszonnyal nem rendelkező vizsgázó jelentkezését. Erről a vizsgát szervező középiskola igazgatója dönt. Ha a középiskola fogadja a tanulói jogviszonnyal nem rendelkező vizsgázó jelentkezését, középszintű érettségi vizsga esetén – az előző pontban meghatározott összegű – vizsgadíjat a középiskolának kell befizetni. Az emelt szintű érettségi vizsga díját minden esetben az OH számlájára kell befizetni. (Számlaszám az előző pontban.) A befizetési bizonylatot a jelentkezési laphoz kell csatolni, és a jelentkezést befogadó intézményben kell megőrizni. A vizsgadíj befizetése nélkül a jelentkezés érvénytelen. Fontos, hogy az emelt szintű vizsgajelentkezésekhez kapcsolódó befizetési adatokat az érettségi szoftverben rögzíteni kell.

 

 

 

Alapvető szabály, hogy a jelentkezőnek az adott vizsgaidőszakban az összes vizsgájára egyetlen helyen kell jelentkeznie.

 

 

Ha a vizsgázó korábban kezdte meg érettségi vizsgáját, de valamilyen ok miatt nem szerzett érettségi bizonyítványt, a már sikeresen teljesített vizsgatárgyak minősítéséről nem mondhat le, azokból ismétlő érettségi vizsgát az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt nem tehet.

 

 

 

Ha a tanuló a középiskola utolsó évfolyamán nem tudta befejezni a tanulmányait, az adott vizsgaidőszakban rendes és javító érettségi vizsgát nem tehet. A tanuló kérelmére a rendes érettségi vizsgajelentkezéseket előrehozott érettségi vizsgajelentkezésre kell változtatni bármely érettségi vizsgatárgyból, amelyből jogosult érettségi vizsgát tenni. Azokat a vizsgajelentkezéseket (beleértve a javító vizsgákat) amelyre a tanuló nem jogosult, törölni kell.

 

 

Ha a vizsgázó korábban egy adott vizsgatárgyból eredményes középszintű előrehozott érettségi vizsgát tett, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt ebből a vizsgatárgyból nem tehet újra középszintű érettségi vizsgát, nem „javíthat” a korábban elért eredményén. Ugyanakkor a középiskola tanulói, bármilyen olyan vizsgatárgyból tehetnek szintemelő érettségi vizsgát, amelyből középszintű előrehozott vizsgaeredménnyel már igen, de emelt szintű vizsgaeredménnyel még nem rendelkeznek, feltéve, hogy az adott vizsgatárgyból az adott vizsgaidőszakban a vizsgaszabályzat 61/A. §-a szerint emelt szintű vizsga tehető.

 

 

A sikertelen előrehozott érettségi vizsga esetében az adott vizsgatárgyból javító vizsgára legkorábban csak a rendes érettségi vizsga vizsgaidőszakában lehet jelentkezni.

 

 

A középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszakban az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása.

 

Tehát az érettségi vizsgák kezdetéig kell teljesíteni a közösségi szolgálatot, és abban az esetben, ha a vizsgázó ezt nem teljesíti, nem kezdheti meg – egyetlen vizsgatárgyból sem – az érettségi vizsgáit. A közösségi szolgálat alól a felmentést a jogszabály

- a felnőttoktatásban részt vevő tanulók, valamint

- a szakértői bizottság javaslata alapján a közösségi szolgálat alól igazgatói határozatban mentesített sajátos nevelési igényű tanulók esetében engedélyezi.

 

A magántanulóknak és az évismétlőknek is teljesíteniük kell a közösségi szolgálatot. A közösségi szolgálatra vonatkozó rendelkezés nem vonatkozik azokra a vizsgázókra, akik egy korábbi vizsgaidőszak előtt már befejezték a középiskolai tanulmányaikat, vagy már rendelkeznek érettségi bizonyítvánnyal.

 

A vizsgaszabályzat 12. § (6) bekezdése alapján az érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkező jelentkezőnek valamennyi korábban teljesített vizsgáját fel kell tüntetnie a jelentkezési lapján, és azokat rögzíteni kell – beszámítással – az érettségi szoftverben. Az érettségi szoftver a vizsgajelentkezések rögzítése előtt megmutatja a vizsgázó korábbi – a központi érettségi nyilvántartásban megtalálható – vizsgáit. Az érettségi szoftver a korábbi eredmények rögzítésekor az érettségi nyilvántartásban szereplő adatokat használja.

A korábbi vizsgák eredményeit tartalmazó törzslapkivonatot a jelentkezési laphoz csatolni kell.

 

Az érettségi bizonyítvány megszerzése utáni, továbbá a középiskolai tanulmányok sikeres befejezését követően, tanulói jogviszonyon kívül tett érettségi vizsgán bármely vizsgatárgyból, az előzetes tanulmányok vizsgálata nélkül - idegen nyelv esetén a magyar köznevelési rendszer középiskoláiban tanított nyelvekből - tehető érettségi vizsga. Ezekben az esetekben az érettségi vizsgára történő jelentkezésnek már nincs tanulmányi követelménye, tehát akár olyan vizsgatárgyból is lehet érettségi vizsgára jelentkezni, amelyiket a vizsgázó középiskolai tanulmányai során egyáltalán nem tanult.

 

Ha egy tanuló az érettségi bizonyítványának megszerzését követően tanulói jogviszonyban áll egy olyan intézménnyel (például szakképzési évfolyamon), amely érettségi vizsgát szervez, érettségi vizsgára (közép- és emelt szinten egyaránt) ebben az intézményben kell jelentkeznie. Ha ez az intézmény az adott vizsgaidőszakban nem szervez érettségi vizsgát, a tanuló a jelentkezését benyújthatja a kormányhivatalok valamelyikébe.

 

Az érettségi vizsgán alkalmazható mentesítések szabályairól részletes leírás található a www.oktatas.hu honlapon a KöznevelésÉrettségiÁltalános tájékoztatás menüpontban Az érettségi vizsgán alkalmazható "mentesítések" szabályai linkre kattintva. -> határozat

 

 

Általános szabály, ha a vizsgázó pótló érettségi vizsgára nyújtja be jelentkezését, és az adott vizsgatárgyból van már sikeresen teljesített vizsgarésze (pl. írásbeli), akkor a jelentkezéskor írásban nyilatkoznia kell, hogy a már teljesített vizsgarész minősítésének beszámítását kéri, vagy azt újra kívánja teljesíteni.

 

 

Az érettségi szoftverben történő adatfelvitelkor – mind a személyes adatok, mind a vizsgajelentkezések tekintetében – fokozott figyelemmel kell eljárni. Ha szükséges, többször is ellenőrizni kell a felvitt adatokat, mert a téves adatok a vizsgaszervezésben, a vizsgák menetében és a vizsgáról kiállított dokumentumokban súlyos problémákat okozhatnak.

 

A vizsgaleírás szerint (www.oktatas.hu - Köznevelés/Érettségi) a középszintű informatika, digitális kultúra, hang-, film- és színháztechnikai ismeretek, informatikai ismeretek vizsgák estében az intézményekben a vizsgatárgyakból érettségi vizsgát tevő valamennyi vizsgázóval ki kell töltetni szoftverválasztásra vonatkozó nyilatkozatot.

 

 

Az érettségi vizsga szervezésével kapcsolatos kérdések

 

A középszintű érettségi vizsgákat szervező középiskoláknak a középszintű vizsgákra vonatkozó információkat az adott vizsgatárgy vizsgaleírása (Köznevelés/Érettségi) szerint nyilvánosságra kell hozniuk.

 

A vizsgaszabályzat 42. § (1) bekezdése szerint a szóbeli érettségi vizsga befejezése után, legkésőbb az azt követő munkanapon a vizsgabizottság záróértekezletet tart. Lehetőleg az iskolában egy vizsganapon csak egy vizsgabizottság működjön. Amennyiben a vizsgaszervező kormányhivatal egy adott vizsganapra nem tud vizsgaelnököt kijelölni, kezdeményezi az iskola igazgatójánál a vizsga időpontjának megváltoztatását.

 

Az emelt szintű vizsgadolgozatok megtekintésének − OH által meghatározott − időpontja: 2022. május 30.

 

Kérjük a szakmai vizsgát is szervező középiskolák igazgatóit, hogy a szakmai szóbeli és gyakorlati vizsgák időpontjainak meghatározásakor legyenek figyelemmel az emelt szintű szóbeli vizsgák (2022. június 1-9.) időpontjaira.

 

Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el a szóbeli vizsgarészre adható összes pontszám 12%-át, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. A póttétel húzatás a szóbeli vizsga újrakezdését jelenti. (A póttételből a felelet valójában a szóbeli vizsgarész teljes megismétlését jelenti, azaz nem lehetséges csak egy altételből, vagy feladatból póttételt húzni akkor sem, ha ezek külön tétellapon szerepelnek, és egymástól függetlenül húzza ki a vizsgázó a szóbeli tétel elemeit, így nem lehet pl. külön irodalom vagy magyar nyelvi tételt húzatni magyar nyelv és irodalom vizsgatárgyból.) Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd a százalékos minősítést és az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. Ha a vizsgázó a póttétel húzásától elzárkózik, ezt a tényt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

 

Ha a vizsgázó középszintű matematika vizsgatárgyból az írásbeli vizsga során, középszintű digitális kultúra vizsgatárgyból a gyakorlati vizsga során elérte a 12 százalékot, de nem érte el a 25 százalékot, a vizsgatárgy részletes követelményeiben meghatározott módon szóbeli vizsgát tehet. A középszintű matematika és digitális kultúra vizsgatárgy szóbeli vizsgáján a szóbeli vizsgára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, tehát abban az esetben, ha a vizsgázó feleletének értékelése nem éri el a szóbeli vizsgarészre adható összes pontszám 12 százalékát, a vizsgázóval póttételt kell húzatni.

 

Amennyiben a vizsgázó középiskolai tanulmányait sikeresen befejezte és az Nkt. 6. §-ában a rá vonatkozó szabályok szerinti vizsgatárgyakból legalább elégséges vizsgaminősítést szerzett, számára ki kell állítani az érettségi bizonyítványt. Ez arra az esetre is vonatkozik, ha esetleg a vizsgázónak egy olyan vizsgatárgyból van sikertelen vizsgája, amelyből számára nem kötelező legalább elégséges vizsgaeredményt szerezni. Ez esetben a sikertelen vizsgáról – a sikeres vizsgaeredményeket tartalmazó bizonyítvány mellett – törzslapkivonatot kap.

 

Az érettségi bizonyítványba minden legalább elégségesre teljesített vizsga minősítését be kell írni, kivéve, ha a vizsgázó az adott vizsgatárgyból több vizsgaeredménnyel rendelkezik, mert ez esetben azok közül – a vizsgázó írásbeli nyilatkozatának megfelelően – csak az egyik eredmény kerül a bizonyítványba, a többiről tanúsítványt kell kiállítani.

 

Sem az érettségi bizonyítványba, sem a tanúsítványba nem kerülhet elégtelen vizsgaminősítés. A sikertelen vizsgáról a vizsgázónak törzslapkivonatot kell átadni.

 

Az intézmény az előrehozott vizsgákról sem bizonyítványt, sem tanúsítványt nem állíthat ki, a vizsgázók ezekről az eredményekről törzslapkivonatot kapnak.

 

A vizsgázó érettségi bizonyítványa/tanúsítványa nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű dokumentumnak minősül abban az esetben, ha emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsgán a vizsgaszabályzatban előírt feltételeket teljesítette. Ennek tényét a vizsgázó érettségi bizonyítványában/tanúsítványában és a törzslapon rögzíteni kell. Ha a vizsgázó emelt szinten idegen nyelvből előrehozott érettségi vizsgát tesz, akkor az erről a vizsgáról kiállított törzslapkivonaton a nyelvvizsga egyenértékűségre vonatkozó záradékot nem kell feltüntetni. Az egyenértékűség tényét akkor kell majd záradékban rögzíteni a törzslapon és természetesen a bizonyítványban/tanúsítványban, amikor a vizsgázó érettségi bizonyítványt/tanúsítványt kap az adott eredményről.

 

Fellebbezést csak jogszabálysértésre hivatkozva lehet benyújtani. Ha a szóbeli vizsgán nem történt jogszabálysértés, a szóbeli vizsga eredményét felülvizsgálni nem lehet. A szóbeli vizsgán a tantárgyi bizottság vagy a vizsgabizottság által megállapított pontszámot a vizsgázónak el kell fogadnia. A törvényben és a vizsgaszabályzatban foglaltaknak megfelelően folytatott vizsga alapján megállapított szóbeli eredmény megváltoztatására nincs jogszabályi lehetőség.

Amennyiben a vizsgabizottság működését követően szükségessé válik egy új érettségi bizonyítvány, illetve tanúsítvány kiállítása (pl. az előzőbe hibás adat került), akkor az új bizonyítványt az aktuális dátummal kell kiállítani, csak az igazgató írja alá, és a vizsgabizottságot működtető intézmény körbélyegzőjének lenyomatával kell ellátni.

Elveszett vagy megsemmisült érettségi bizonyítvány/tanúsítvány helyett nem új érettségi bizonyítványt/tanúsítványt, hanem másodlatot kell kiállítani a törzslap alapján.

A szakgimnáziumokban és a szakképző intézményekben (technikumokban, szakképző iskolákban) szervezett érettségi vizsgával kapcsolatos kérdések

A szakgimnáziumban (a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 125. § (3)) – munkarendtől függetlenül – kötelezően választandó vizsgatárgyként szakmai vizsgatárgyból kell érettségi vizsgát tenni.

 

A szakgimnáziumban (a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 125. § (3)) a vizsgázók érettségi bizonyítványába a szakmai vizsgatárgy vizsgájának sikeres letételét követően a vizsgaszabályzat szerint a következő záradék kerül: „Jelen érettségi bizonyítvány szakmai érettségi végzettséget tanúsít, továbbá ......... FEOR számú ..... munkakör betöltésére képesít.

 

Annak a vizsgázónak, aki szakközépiskolában (a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 125. § (3)) folytatott tanulmányokhoz kapcsolódóan államilag elismert szakképesítést szerzett, vagy ugyanezen törvény 20. § (2) bekezdése szerinti kétéves érettségi vizsgára felkészítő képzést követően érettségi vizsgát kíván tenni, a kötelezően választandó vizsgatárgyból nem kell számot adnia a tudásáról. Ez azt jelenti, hogy az érintett tanulók a négy kötelező vizsgatárgy sikeres érettségi vizsgája után megkapják az érettségi bizonyítványukat. (Természetesen a tanulók a négy kötelező vizsgatárgyon felül további vizsgatárgyakból is tehetnek érettségi vizsgát.) Ha a fenti képzésben részt vevő tanuló a szakvéleménye alapján mentességet kap egy kötelező vizsgatárgy letétele alól, a kötelező vizsgatárgy helyett egy másik vizsgatárgyból kell érettségi vizsgát tennie, tehát az érintett vizsgázóknak az államilag elismert szakképesítés mellett minimum 4 vizsgatárgyból meg kell szerezniük a legalább elégséges érettségi eredményt. 16. sorszámú kötelező záradékkal kell ellátni.

 

Érettségi vizsgaidőszakok, vizsganapok

 

 A 2022. évi május-júniusi írásbeli érettségi vizsgák

Középszintű érettségi írásbeli vizsga

Időpont

magyar nyelv és irodalom

2022. május 2., 9.00

matematika

2022. május 3., 9.00

történelem

2022. május 4., 9.00

angol nyelv

2022. május 5., 9.00

német nyelv

2022. május 6., 9.00

ágazati szakmai vizsgatárgyak (vendéglátóipari ismeretek)

2022. május 11., 8.00

 

 

 A 2022. évi május-júniusi szóbeli érettségi vizsgák

Középszintű szóbeli érettségi vizsga 2022. június 13-24.

 

Az érettségi vizsgatárgyak 2023. október-novemberi vizsgaidőszakig érvényes vizsgakövetelményei

A 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról

Az aktuális vizsgaidőszakra vonatkozó nyilvánosságra hozandó anyagok itt találhatóak meg.

Figyelem!
Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet 2020. november 30-án hatályát veszti, ám a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 5. § (2) bekezdése szerint:
„A jogszabályi rendelkezést - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a hatálya alatt
a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint
b) megkezdett eljárási cselekményekre
a jogszabályi rendelkezés hatályvesztését követően is alkalmazni kell."

Mindezek alapján azon középiskolai tanulóknak, akik a középiskolában nem az 5/2020. (I. 31.) Korm. rendelettel módosított 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelettel kiadott Nemzeti alaptanterv (a 2020-as Nat) szerint folytatják tanulmányaikat, azaz a 9. évfolyamot 2020. szeptember 1-je előtt kezdték meg, a 2023. évi október-novemberi érettségi vizsgaidőszakkal bezárólag a 40/2002. (V. 24.) OM rendelet 2020. október 31-én hatályos követelményei szerint kell érettségi vizsgáikra felkészülniük, és érettségi vizsgát tenniük.
A 40/2002. (V. 24.) OM rendelet 2020. október 31-éig hatályos szövegét és a vizsgatárgyi követelményeket alább közöljük.

Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet.

A közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény 94. §-a (1) bekezdésének g) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló - többször módosított - 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 2. §-ában foglaltak végrehajtására a következőket rendelem el:

1. § (1) E rendelet mellékleteként kiadom a középiskolai érettségi vizsgák részletes vizsgakövetelményeit.
(2) Az egyes vizsgatárgyak részletes vizsgakövetelményei tartalmazzák az adott vizsgatárgy vizsgakövetelményeit és vizsgaleírását, továbbá a középszintű, illetve az emelt szintű érettségi vizsga témaköreit. Ha a vizsgatárgyból középszintű és emelt szintű vizsga is tehető, akkor emelt szinten a középszintű követelmények ismerete is elvárás.
(3) Az egyes vizsgatárgyak vizsgaleírása - külön a középszinten, illetve külön az emelt szinten tehető érettségi vizsgára - tartalmazza

1/A. § A vizsgaanyagok elkészítéséért felelős intézménynek az érettségi vizsgával összefüggő, az általános és részletes követelményekből levezethető, a vizsgaleírásnak megfelelő, a vizsgát érintő tartalmi és eljárásbeli tudnivalókat a május-júniusi vizsgaidőszak kezdete előtt legalább hatvan nappal nyilvánosságra kell hoznia, és a vizsgára jelentkezők számára elérhetővé kell tennie. Az október-novemberi vizsgaidőszakban a május-júniusi vizsgaidőszakra nyilvánosságra hozott tudnivalók érvényesek.

1/B. § A szakmai érettségi vizsga ágazathoz, szakmairányhoz kapcsolódó vizsgatárgyait a Melléklet tartalmazza.

1/C. § Az érettségi vizsga során a vak, gyengénlátó és mozgásszervi fogyatékos tanulók a nyomtatott nem enciklopédikus szótár helyett a szótár digitalizált, világháló-kapcsolattal nem rendelkező változatát is használhatják.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban a 2005-ben szervezett érettségi vizsgáktól kezdődően kell alkalmazni.

3. § A 2017/2018. tanév vizsgaidőszakaiban az érettségi vizsgán az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlasz és a 2017/2018. tanévi vagy azt megelőző tankönyvjegyzékeken szereplő középiskolai történelem atlaszok is használhatóak.

Közismereti érettségi vizsgatárgyak (közép- és emelt szinten)

Vizsgatárgy

Részletes vizsgakövetelmények

A vizsga leírása

Magyar nyelv és irodalom

magy_nyelv_irod_vk.pdf

magy_nyelv_irod_vl.pdf

Matematika

matematika_vk.pdf

matematika_vl.pdf

Élő idegen nyelv (angol, német)

elo_id_nyelv_vk.pdf

elo_id_nyelv_vl.pdf

Történelem

tortenelem_vk.pdf

tortenelem_vl.pdf

 

Ágazati szakmai érettségi vizsgatárgyak (közép- és emelt szinten)

Vizsgatárgy

Részletes vizsgakövetelmények

A vizsga leírása

Vendéglátóipari ismeretek*

vendeglatoipari_ism_vk_2020.pdf

vendeglatoipari_ism_vl_2020.pdf

* Érvényes: a 2020. május-júniusi vizsgaidőszaktól

 

 

  
  
© 2019 Tolna Vármegyei Szakképzési Centrum / Minden Jog Fenntartva